BB Art 11

HU|EN|SK

2015.11.03. | Menj szembe a félelmeiddel, hogy Önmagadra találj

„Menj szembe a félelmeiddel, hagyd el hitetlenséged, és törd szét korlátaidat, hogy megnyílhasson előtted a mennyek országa, ahol ott vársz Önmagadra."

Él bennem a vágy, hogy alkothassak, megnyilvánuljak, létrejöjjön valami általam, szeressek... Kiválasztom a témát, szerelmes vagyok, imádom annyira tökéletes, mégis ijedten állok előtte: „én erre nem vagyok képes...„ A háttérben már halkan szól a régmúlt klasszikusok zongora, hegedű és cselló hangja, kezemben tartom a ceruzát, gondolkodom, nem megy... Képtelen vagyok akár egy ceruzavonásra is... elkezdek figyelni, a zene eggyé válik a mindenséggel, melyben én is kezdek felolvadni, nem telik bele sok időbe, már a része vagyok, egy vagyok a mindenséggel, nincsenek gondolatok csak a lét és alkotás megnyilvánulása, és egy mélységes nyugalom békesség és szeretet vesz körbe. Hallom a grafit hangját és látom, ahogy apró részekre porlad... vagy porladok? Eltűnnek a fizikai világ határai, és igen ez is én vagyok, benne vagyok minden részecskémmel. Előveszem az olajfestékes tubusokat, és keverem a színeket. Bársonyosságát, selymességét érzékelem minden porcikámban, egy ezerszínű és árnyalatú világ tárul elém mikor a színek összekeverednek. Határozatlan mozdulattal kerülnek fel az első vonások a vászonra. Pakolgatom egymás mellé a színeket, és foltokat, majd bevillan egy gondolat és újra a fizikai világ korlátai között találom magam: „jaj ne, ennek nincs értelme, formája, színe, csak külön álló foltok, képtelen vagyok...„. Keresem a szépségét, de csak értelmetlen foltokat látok. Majd újra figyelni kezdek, az ecsettel összehúzom a színeket, melyek úgy olvadnak egymásba, ahogyan én olvadok bele újra a mindenségbe. Csak élvezem, ahogyan az ecset szinte beleolvad a vászonba, és beleolvadok én is ebbe a nyugalomba. Nyújtóznom kell, felállok, és távolról tekintek rá a képre: „hihetetlen, ez képtelenség, ezt nem én csináltam, én erre képtelen vagyok… de mégis, és most még szerelmesebb vagyok, csak nézem, és kezdek elveszni a látványban... érzem, egy vagyok vele, ez én vagyok... szerelmes vagyok...