Minden festménynél van egy eredeti koncepció, amit szeretnék a vászonra varázsolni, aztán a festés maga, egyszer csak átveszi az irányítást, és teljesen új módon, vagy másképp valósul meg az eredeti elképzelés. Mondanám, az igazság festi meg ÖnMagát. 

Így történt ez most is, eredetileg az ikerlángok elkülönülését, elszakadását szerettem volna vászonra vinni, a tisztító tüzet melyben saját szívüket áldozzák fel a szeretet oltárán. A nő a női, víz, energiákat mutatja be bejegesedve, míg a férfi a tűz energiáját ábrázolja. Az elképzelés az volt, hogy a lángoló tűz felolvasztja a jeget, és az így kiolvadó víz csillapítja a lángoló tüzet. 

És az igazság lassan kezdte megmutatni ÖnMagát, mélyebben, mint az gondoltam volna. A férfi mély fájdalmát élve meg, eltávolodik a nőtől, mire a nő ezt sértődöttséggel reagálja le, ahelyett hogy a férfi felé fordulna, elfordul tőle. Ettől a férfi magányosnak érzi magát, még inkább eltávolodik és bezárkózik. Szakításról lenne itt szó, de elszakadásuk lehetetlen, hiszen a két lélek egy, és az elszakadás nem is egymástól történik meg, hanem az egó-tól, az elképzelésektől, a fájdalmaktól, a szokások szerinti reagálástól. Rá kellett jönnöm, hogy ebben a pillanatban a jég már rég felolvadt, és tűz is már lecsillapodott. A két lélek tökéletes egyensúlyát látjuk, egymás visszatükröződését, a játszmák halálát és végét. Véget ért a meccs, melynek végére az angyali víz szárny kissé csapzottá vált, és az angyali tűz szárny csontig éget már.

Bukott angyaloknak tűnhettek, egy játszma végén, melyben akaratukon kívül vettek részt, nem ismervén a játék célját, és tétjét. Vesztesek vagy nyertesek lettek a végén? Úgy tűnhet, hogy mindenüket elvesztették. Hittem én a szívüket áldozzák fel a szeretet oltárán, de látván a festményt, nem csak az egójukat vesztették most el, de angyali szárnyaikat is feláldozták. És hogy mindezt miért? Miért vállalták ezt magukra? 

A Krisztusi szeretetért, a gyógyító fényért, amit az Atyai szeretet áraszt mi reánk a szentlélek kiküldetésében. Atya – fiú – szentlélek, a szentháromság egységének és szeretetének fényét láthatjuk áradni. 

közvetítette: Béres Beáta

Belőled lettem, és te belőlem, egy csillagként ragyogva az égen, az örök mindenségben…

Az eredet létünk és lelkünk igaz eredetét mutatja meg. A női és férfi energiák tökéletes egybeolvadását, és egyensúlyát. Ez az energia gömb szinte teljesen zárt, mégis a női oldalon nyitott maradt, hiszen a nő az, aki képes fizikai síkon egy új lélek befogadására.

Leszületésünk után, az ikerlelkek kettéválnak, de ez után is hordozzuk Önmagunkban nőként a férfi energia emlékét, valamint férfiként a tiszta női energia mintáját és képét. Földi létünk során folyamatosan ezen energiákat próbáljuk magunkban egyensúlyba hozni.

A tökéletes harmónia akkor áll újra helyre, mikor a két lélek újra találkozik, és egyesül. Ez a találkozás viszont csak akkor jöhet létre, ha a felek elfogadják Önvalójukat. A nő felismeri és megéli igazi női mivoltát, teret adva így a férfi energiáknak, és a férfi ugyan így tesz. Ez az egyesülés hozza létre a kettőség egységét, a teljességet. E két fél habár Önmagába véve is tökéletes mégsem létezhet egységben a másik fél nélkül. Mint ahogy a földnek szüksége van a napsugaraira, úgy a hold fényére is. Mint ahogy a vízre mely tápláléka az életnek, ugyan úgy a tűz melegére is.

„Amikor az ikerlelkek egységbe kerülnek, a tűz feloldja a jeget, és a víz, lecsillapítja a lángoló tüzet, harmóniába kerülnek, táplálják egymást, és az ő egységük, tápláléka a földnek, a létnek, az örök mindenségnek. Az ő szeretetük csillagként ragyog az égen.”

Uriel arkangyal közvetítette Béres Beáta

A festmény segít felismerni az ikerlángok között kötött égi szövetséget. Erősíti az egység tudatot, ezáltal, elfogadásra és megélésre kerülnek, a tiszta férfi és női energiák, hogy e két energia újra egymásra találjon. Egymásba olvadásukkal, újra megteremtik életükben a tökéletes harmóniát, és egységet, immáron nem csak égi, de lelki, és fizikai síkon is. Egységbe hoz a föld elemeivel, a természettel és annak más élő teremtményeivel is.

A festményen látható víz energiában kiábrázolódik a női test, és a tűz energiájában a férfi test. A festmény így nem csak emlékeztet valós eredetünkre, de élet küldetésünket is megtalálhatjuk benne, sorsunkat közös csillagunkba vésve.

A festmény az ikerláng szerelem útját és gyógyulását járta be festés közben, és természetesen, mint minden festményem, és rajzom a végén elhozta az Égi áldást Gábrieltől.

Már az elején nagyon szépen alakult a festmény, hiszen ő is a szeretet végtelen pillanatában születet. Nem jöttek elő semmiféle energia blokkok, sima ügynek tűnt, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva. Szinte már teljesen kész volt, csodálatos volt, a lángok gyönyörűek voltak, egy kevés fénnyel a háttérben, majdnem tökéletes szárnyakkal, már csak az utolsó vonások voltak hátra, amikor egyszer csak történt valami...

Ahhoz hogy tökéletes fényünkben tündökölhessenek, le kellett törnöm a szárnyainkat, pont úgy, mint ahogy az az életben is történik, egymás szárnyait tördeltjük le, és ezt nagy fájdalommal éljük meg mind ketten, ami végül a különválást eredményezi.

Előjöttek a múlt fájdalmai, amit újra éltem, de ekkor Gábriel erőt adott:

„Mindez a ti javatokat szolgálja, már eddig is tündököltetek, de igazi fényeteket csak így nyerhetitek el, szárnyaitok igaz erejét így kaphatjátok meg.”

Gábriel arkangyal, közvetítette Béres Beáta

Ez után tudtam, mindennek így kellett lennie, és így volt jó, hogy egy új és csodálatos pillangó nyílhasson ki a fénnyel körbevett bábból.

A festés újra könnyűvé vált, a nehézségeket csak a tűz szárny okozta. Gyönyörűnek akartam magamért, magunkért, de nem ment, egészen addig, míg fel nem ismertem az önző célt a háttérben. Akkor született meg a szárny, igazi gyönyörűségében, mikor már csak érte tettem, az ő szépségéért és boldogságáért, amikor megtapasztaltam az igaz önzetlen szeretet erejét.

„Csak akkor tudtok együtt tündökölni, ha már önmagatoktól fogva is tündököltök.”

Gábriel arkangyal, közvetítette Béres Beáta

Ekkor a szárnyak, teljesen új formát kezdtek el felölteni, sokkal inkább kezdtek egymásra hasonlítani, mint valaha, mégis megőrizték Önálló mivoltukat, a tűz a tüzet, a víz a vizet, de mégis egységbe kerültek.
Festés közben olyan érzésem támadt, mintha ez a festmény sohasem akarna elkészülni, és mégis már régen készen lenne.
Így van ez az ikerláng kapcsolattal, és valójában Önmagunkkal is. Folyamatosan csiszolódunk, de valójában minden pillanatunk maga a tökély. Itt és most, tökéletesek vagyunk, készen állunk a tündöklésre, de mivel semmi sem állandó, és folyamatosan változó, az idő illúziójában úgy érezhetjük, folyamatos változásban veszünk részt, pedig mindig is ugyan azon gyönyörűségünk fénylik fel újra és újra, csak esetleg más fényekben. Mint ahogyan egy festményemet sem, így ezt sem tekintem, befejezetnek, de ez így is van rendben, hiszen a mindenségnek, sem kezdete sem vége.

A festmény megrendelésre készült egy meleg ikerláng pár számára. Még mielőtt meglepődnél, semmi különleges nincs ebben. Az ikerláng szerelem egy égi kapcsolat, melynek eredete a lélek szintjén található. Ezen a szinten még nincs jelen a fizikai testünk, csakis a női és férfi energia, mely tökéletes egybeolvadásával alkotja meg az egy lelket. A festmény viszont már a fizikai földi életben mutatja be ezen energiák újra találkozását és beteljesülését is. És igen van amikor a női energia férfi testben születik meg, ezzel egy olyan élet feladatot vállalva Önmagára, mely az egymás iránti tiszta elfogadás üzenetét és tanítását hozza el az embereknek.

Az ikerláng szerelem egyik legnagyobb tanítása, elsősorban Önmagunk tökéletes elfogadása, majd a párunk Önzetlen feltétel nélküli szeretete. Hiszen az elfogadás nem más, mint maga a legmagasabb szintű szeretet megnyilvánulása. És ez az egyetlen út melyen az ikerlelkek képesek újra egymásra találni. A festmény egy nagyon hosszú és rögös utat járt be, ugyan úgy mint a festményen lévő pár is. Egy előző verzióban a kezek még markolták egymást, szinte görcsös ragaszkodással kötötte magához az egyik fél a másikat. De a tiszta szeretetben, az égi kapcsolatban, az elfogadásban ez lehetetlen. Most a tenyerek már csak szeretet teljes érintkezésben vannak, mely a szabadságot jelképezi, és csakis ebben a szabadságban, amikor kioldásra kerülnek a kötések, tapasztalhatjuk meg lényünk igazát. A tiszta szeretet erejében szárnyakra kapnak eddig fel nem ismert képességeink és otthonunkra lelünk a mindenség végtelen óceánján.

Áldás:

„Teljesítsétek be küldetéseteket, mellyel érkeztetek. Minden képességet, tehetséget, elszántságot, bátorságot megkaptok hozzá. Megáldalak titeket a szavak, és a tettek erejével. Én minden pillanatban veletek vagyok, és előttetek járok, kardommal, ha kell, az óceán útját nyitom meg előttetek, ha elcsüggedtek én rám támaszkodhattok, ha nem látjátok az utat, fényemmel világítom majd be azt, hogy soha el ne tévelyedjetek.

A szeretet egy új ismeretét és megtapasztalását hozzátok el, az elfogadás legmagasabb minőségét, a szeretet teremtő és gyógyító erejét. Önmagatok felvállalásával emberek sokaságának adjátok, vissza elvesztet Önértékelését, Önbecsülését, és rabszolgaláncoktól szabadítjátok fel embertársaitokat, mindezt a szeretet végtelen gyógyító erejével, az egy lélek erejével.”

Jofiel arkangyal, közvetítette Béres Beáta

Az Égi bőség az ikerláng sorozat befejező, de bízom benne, hogy nem utolsó festménye, mely az ikerláng kapcsolat beteljesülését mutatja meg.

Az eredeti elképzelés földi síkon valósult meg, de amikor neki láttam, átadtam magam a festménynek, minden elképzelést elengedtem és csak festettem. A képen egy fényforrás mutatkozott meg, egy szivárvány színű átjáróval. A fényforrásból megszületet a nap, és szinte a vászonra kívánkozott mellé a hold is.

Az ikerlelkek ezen a festményen már nem égi angyali formában mutatkoznak meg. Életük földi síkon tökéletesen egymásba fonódott, miközben teljes mértékben megőrzik Önálló mivoltukat és eredetüket. Fizikai létüket az égi és földi csatornaként szolgáló szivárvány holdon keresztül gyökerezték le. A nő a hold vonzásában tevékenykedik, ő felelős a lelki dolgokért, kreativitásért, intuícióért, ő az, aki a férfit spirituálisan emeli, közvetlen kapcsolata és szabad átjárása van az égi dimenziókba. A férfi felelős a földi dolgokért és javakért, ő teremti meg a biztonságot, ő a védelmező és oltalmazó. Olyan hátteret biztosít, melybe a nő teljes bizalommal és szeretettel hozza el az égi gyermekáldást. Habár úgy tűnik, fel vannak osztva a női és férfi szerepek, ezek inkább csak energia szintjén mutatkoznak meg. Ebben a kapcsolatban a két fél néha szerepet cserél, a határok elmosódhatnak, hiszen ők ketten mintha már egybe olvadtak volna, teljes egységet alkotnak fizikai, és lelki síkon is. Tisztában vannak saját szerepükkel és ezt szeretettel vállalják fel ebben az égi kapcsolatban. A festményen lévő pillangók, a kapcsolaton lévő égi áldást jelképezik, bőséget hoznak a pár életébe, mint lelki úgy fizikai síkon is.

Áldás:

„Elérkezett hát a bőség, és aratás ideje. Hosszú és rögös út vezetet titeket egymáshoz. Mi végig veletek voltunk és kísértünk titeket az úton. Fogtuk kezeteket, támaszt nyújtottunk mikor elcsüggedtetek, fényt gyújtottunk az éjszakába, és gyógyítottuk megtört szíveteket. Lelketek tervére, akkor is emlékeztünk, mikor ti már teljesen eltévedtetek. Egy pillanatra sem engedtünk letérni titeket lelki utatokról. Méltán áltok most egymás mellett, megérdemelve ölelitek egymást. Egy különleges utazásra szerződtetek, a legtisztább, őszintébb és önzetlen égi szeretetre. A tiétek, mindig is a tiétek volt, most földi síkon is megélhetitek. Minden mit ebből az érzésből cselekedtek, áldást-ként mutatkozik meg életetekben, és általatok mások életében is.

Kérjetek és megadatik... Életeteket elárasztja az égi és földi bőség. Áldottak lesznek gyermekeitek is, melyek a ti utatokon vezetik majd tovább az emberiséget a szeretet fényébe.”

Jézus Krisztus és Mária Magdolna, közvetítette Béres Beáta